2012. január 17., kedd

Harcos Bálint - Naiv növény

Pár hónapja több percig álltam a könyvespolcom előtt, és szemezgettem a felhozatallal. Tippeltem, hogy melyik gyönyörűségre van most szüksége a lelkemnek. Aztán megakadt a szemem egy vékonyka zöld könyvecskén. Nem is emlékeztem mikor vettem... csak megtetszett a borítón a "kóstoló". Megvettem, és félre is lett téve. De akkor a kezemben maradt, és nem bántam meg.
Harcos Bálint első könyve a Naiv Növény.
Akik nem szeretnek gondolkozni olvasás közben (többször vissza kellett olvasnom, hogy megértsem mit is akar), illetve távol áll tőlük a depresszió, cinizmus és méregerős kritika, ne olvassák el. Akik buknak erre, próbálkozhatnak. Azért mondom így, mert nem egy könnyen olvasható könyv... nekem mégis zseniális volt. Olyan mondatokkal, hogy csak pillogtam, és egyszerűen csóváltam a fejem, hogy ez a pasi beteg, de zseni. :) És mint tudjuk nem sok választja el a kettőt egymástól.


Íme a kóstoló:

" Azt hiszem, meg fogok halni. Fantaszta vagyok. Mozdulatlan gépekkel akarok a levegőbe emelkedni. Kertész leszek, aki naiv növényt fog tenyészteni. Vagy: én leszek az. Alkimista leszek! Föltámasztom anyámat. Dühöngeni fogok. Megzavarodok. Összekeverem a múltat a jövővel. „Vigyázz, mert meg fog történni a múltad, és már megtörtént a jövőd!…” – ilyeneket üvöltözök majd. Nőket fogok enni. "

Ettől tetszett meg. A többit rátok bízom :)

Értékelés: ****

Interjú az íróval itt olvasható.
Rövidke ismertető róla emitt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése