2012. október 29., hétfő

Közeledik...

Nos, én már ismét kicsit előrébb járok... Bár fene se tudja. Aki előre látó, az már most eltervez dolgokat a Karácsonnyal kapcsolatban. Főleg ebben az anyagilag nem túl kedvező időszakban.
Nálunk is így van... Addig kétszer kapok pénzt, és be kell osztani minden egyes garast. Így ötletelni kezdtem, hogy miként is legyen az ajándékozás. + Szeretek kreatív dolgokat is adni, ami tényleg jópofa, és tetszik.
Így döntöttem el azt, hogy idén Karácsonyra minden szerettemet gasztroajándékkal lepem meg. Ehhez legtöbbször minden van itthon, vagy legfeljebb egy-két hozzávalót kell venni. Ja meg a díszítés és tálalás. De erre így is- úgy is költ az ember. Párom is benne van, így belevágtam a Nagy főzőcskézünk hadműveletbe!

Első rész: 

Levendulacukor 



Ez egy rendkívül egyszerű, mégis szerintem érdekes ajándék. Igaz, még nem tudom kinek adom, de én szívesen elfogadnám, ha más adná. :) Mert ilyet ritkán kap, és egyáltalán, nem megszokott a magyar konyhában.
Viszont egészen egyedi ízt ad a süteményeknek, teáknak... 

    Hozzávalók:  
  • 20 dkg cukor
  • 1 evőkanál (2-3 dkg) levendulavirág
  • 1 csinos üveg, nálam régi tormás
  • némi dekorzsínor, gyöngy, anyag (de el is hanyagolható. Ezt mindenki maga dönti el miként díszíti majd)
 Az üveget kimosom, és hagyom kiszáradni. Aztán egy kisebb tálba vagy egyenest az üvegbe (ez már részletkérdés) beleöntöm a cukrot, hozzáadnom a levendula virágot. Arra figyeljünk csak, hogy olyan levendulát használjunk, ami friss, vagy nem állt sokat. A porosodás miatt. És nem jó a dekor célokra készült hobbiboltokban kapható sem. Mert nem tuti, hogy fogyasztásra alkalmas-e. Nekem könnyű dolgom volt, csak kimentem a kertbe, és leszedtem azt a pár ágat, ami még volt a levendulabokrokon. :) Esetleg még bioboltokban érdemes próbálkozni.
Igaz nekem pont ez számított, hogy itthon van minden hozzá. Jó, jó. :) Már sokat olvastam is róla itt-ott, és piszkálta a fantáziám, na :D

Tehát, ha ezzel megvagyunk, légmentesen lezárjuk és lényegében kész is. 2-3 hétre békén hagyjuk, csak annyit foglalkozunk vele, hogy naponta megrázzuk kicsit, hogy vegyüljön a cukorral a levendula, és mindenhol jól érje.
Persze, minél több időt töltenek együtt így, annál harmonikusabb és élénkebb ízű lesz a cukrunk. :)
Szerintem idősebbik bátyám felesége lesz a szerencsés, aki megkapja. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése