Jeles napok?

Február 22.

Az év 53. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 313 nap van hátra.

Névnapok: Gerzson + Gréte, Grétea, Kövecs, Lándor, Leander, Margit, Margita, Margitta, Margó, Pál, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Túlia, Zétény

- Hamvazószerda -

A télbe fáradt hajdani öregek február 22-ét, Üszögös Szent Péter neve napját, mint jeles napot tartották számon. "Amilyen némű Péter urunk estélye, olyan idő lészen negyven napig" - állította a 300 évvel ezelőtti lőcsei kalendárium. "Ha éjjel meg nem fagy, tovább se félj a fagytul" - mondogatták. Hogy miért kapta Szent Péter az üszögös jelzőt? A néphit szerint, ha ezen a napon csapkodó eső esik, vagy ködös az idő, bizonyosan megüszkösödik a búza. Szántani sem volt szabad ilyenkor, sőt, mert szerencsétlen napnak tartották, semmi fontos dologba nem volt érdemes belekezdeni.
Egyes helyeken ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, nem nyúltak lisztbe, mert üszögös lesz a búza, nem ültettek tyúkot, mert megfeketedik a tojás... "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb üdő" - mondogatták.

Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. A VII. századtól vált szokássá a bűnbánati felkészülés.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje, illetve egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak neki. Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

Események:

• 1848 – Forradalom Párizsban.
• 1913 – Francisco Ignacio Maderot mexikói államelnököt és helyettesét, Pino Suárezt kivégzik.
• 1978 – A GPS rendszer első műholdjának fellövése.
• 2007 – Kormányválság tör ki Olaszországban. Távozni akar Romano Prodi olasz miniszterelnök, de a köztársasági elnök nem fogadja el lemondását.

Születések:

• 1403 – VII. Károly francia király, „a Győzedelmes”
• 1440 – V. László magyar király  
• 1535 – Bornemisza Péter magyar író, protestáns prédikátor
• 1732 – George Washington tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789–1797-ig az Egyesült Államok első elnöke 
• 1785 – Jean-Charles-Athanase Peltier francia fizikus, a Peltier-effektus felfedezője
• 1788 – Arthur Schopenhauer német író, filozófus  
• 1861 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója 
• 1876 – Ita Wegman holland orvosnő, az antropozófiai gyógyászat megalapítója
• 1949 – Niki Lauda (Andreas-Nikolaus Lauda) osztrák autóversenyző, a Forma-1 háromszoros világbajnoka
• 1958 – Szerednyei Béla magyar színművész
• 1974 – James Blunt brit énekes, dalszerző
• 1975 – Drew Barrymore, amerikai színésznő

Halálozások:

• 1371 – II. Dávid skót király 
• 1512 – Amerigo Vespucci itáliai utazó, felfedező, Amerika névadója
• 1589 – Dudith András a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári-királyi tanácsos
• 1852 – Cziráky Antal Mózes császári és királyi kamarás, országbíró, a Magyar Tudományos Akadémia alapító és igazgató tagja
• 1983 – Olthy Magda magyar színésznő, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész 
• 1987 – Andy Warhol amerikai képzőművész, író 
• 1989 – Márai Sándor magyar író, újságíró

Emléknapok:

• A cserkészet világnapja - a cserkészet alapításának napja lord Baden-Powell - Bi-Pi által (1907)
• Bűncselekmény áldozatainak napja. 1990. február 22-én tette közzé az Európai Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját, és ez a nap azóta a kontinens számos országában az áldozatok napja. Magyarországon a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére 1993 óta tartják.

Forrás

Pótlás: 

• február 18.
• február 19.
• február 20.
• február 21. Húshagyó kedd