2012. február 9., csütörtök

Színek az öltözködésben

Csak, hogy írjak csajosabb dolgokról is. ^^ Anno tanultam én divatelméletet, holott hidegen hagyott a trend. Csak szerettem ruhákat tervezni... Jó, nem? :) Akkor megosztották velünk tanárjaink a színek üzenetét. Hogyan és mikor viseljük őket.

Na lássuk csak, mi is volt az egykori tételem?

Színpszichológia


A színekkel foglalkozó elmélet, a impresszív színelmélet. Ami szerint a természetben lévő színekből indul ki, és szemünkre, lelki világunkra gyakorolt hatását figyeljük.

A színek bizony befolyásolhatják a hangulatunkat. Sőt tudat alatt meghatározhatja a cselekedeteinket. Fontosak az esztétikai, fizikai, és lélektani hatásai ránk nézve. Megkülönböztetünk sötét és világos színeket. Vannak hideget és melegséget sugárzóak. De van ami könnyű és nehéz. Illetve vidám vagy komor. A színekkel ezt mind ki tudjuk fejezni. Gondoljunk csak arra, ha belépünk egy szobába... Milyen hatások érnek minket először, csak a falak és a berendezés, kiegészítők színétől? Vagy jól, vagy kellemetlenül érezhetjük magunkat. Nem? Pusztán attól, hogyan hat ránk az ott tapasztalt színkombináció.

A sötét színek érzékiek, romantikusak. De egyben megközelíthetetlenséget is sugároznak.
A világos színek nőiességet és gyengédséget sugallnak. Pozitívan hat a társaságra.

Tehát, ha barátkozni szeretnénk, mindig viseljünk lehetőleg élénk színeket, mert ezzel nem riasztjuk el tőlünk az embertársainkat. A sötétebb konzervatív színek inkább a munkahelyre valóak. Bár ez attól is függ, hogy milyen a vezetőség. Ha lezserebbek, akkor mi is lehetünk lazábbak öltözködésünkben.
Mindig el kell döntenünk, hogy mit szeretnénk kifejezni az öltözködésünkkel, mi a célunk?

- Alapelv: egészségesnek, sikeresnek, kiegyensúlyozottnak látszani.
- milyen alkalomra készülünk?
- meg kell határoznunk, hogy milyen lesz a társaság, előadás alkalmával milyen a hallgatóság
- kikkel, miről beszélünk


Nem mindegy, hogy ha nagy létszám esetnén le tudjuk kötni a figyelmet, vagy sem. Egy merész színnel sikerülni fog. Egy átlagos, semmilyen impulzust ki nem váltó, unalmassá tesz.
Viszont kis létszám esetén az erős szín erőszakosnak hat. Erre is jó odafigyelni. Egy csekélységnek tűnő aprósággal nagyon is befolyásolni tudjuk a "nézőközönségünk".
Persze fontos az egyéniség is. ;)
Ha magabiztosnak tartjuk magunkat, ne féljünk magabiztos színeket viselni. Jöhetnek a kihívó színek bátran. Jó kapcsolat teremtő képességet sugallnak. A színek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a figyelmet bizonyos testrészeinkre irányítsuk. Vagy pont az ellenkezője, eltereljük róla. A figyelem főként az arcunkra kell, hogy essen. Ezért fontos, hogy blúzt, sálat, (inget, nyakkendőt) a hozzánk illő színekből válasszunk.
De persze tartsuk észbe az arányokat. Erős testtartáshoz erőteljes színek, minták a nyerők. Vékony, törékeny testtartáshoz a visszafogott színek a legjobbak. A minták jellege sem mindegy! Az erőteljes elütő színek mindenképpen határozott jelemet kölcsönöz. Az apró, szolidabb minták romantikus jellemzővel bírnak.
Az elütő színű ruhadarabok egységekre törik szét az alakot, ami a kis termetűeknek, illetve a molettebbeknek előnytelen. A magas erős testalkatúaknak viszont előnytelen a nagy színfoltként megjelenő nagy területen mintás ruhadarabok.
A bőrtípusunk is buktató lehet, ha nem annak megfelelően öltözködünk.

Egy északi típusú: világos bőr, haj, szem > világos színek
Míg a déli típus: sötét bőr, haj, szem > élénk, tüzesebb színek

Képzeljünk csak el egy spanyol táncost, halványkék ruhában... Ugye nem illik össze? De egy törékeny svéd nő is furcsán hat égővörös ruhában.
Különböző kultúrákban a viseletek jellemző módon térnek el. A színek jellé válnak, határozott szimbólumként viselték őket.

Szimbolikájuk az ókorra tehető. Az antik világból ered, ahol nem volt mindegy, hogy ki milyen szegélyű tógát vett fel. Példának okáért a bíborszínű tóga a szabadnak született üzenetet hordozta. És a szélessége sem volt mindegy. Ez is társadalmi szinthez volt kötve. A szenátori rend tagjai széleset, míg az alacsonyabb lovagrendek keskenyebb szélű tógát viseltek.
A középkorban tilos volt a hivalkodó színek használata. Ez is csak a kiváltságos nemesek engedhették meg maguknak.
A reformáció idején a túlzott öltözködés és színesség a pazarlás megtestesítése volt. Inkább a szürke és fekete dominált ebben az időszakban.
Míg a barokk a maga színkavalkádjával a korlátlan gazdaságú színorgia példája volt. Csakúgy, mint a mai divatban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése